Az előző városvezetés törvénysértő módon értékesítette a Sportcsarnokhoz tartozó telket, így az erre vonatkozó adásvételi szerződés semmis - döntött a bíróság. Az ítélet jogerős, és mert a többi, Sportcsarnokkal kapcsolatos megállapodás ezzel a szerződéssel összefügg, azok sem tekinthetők érvényesnek. A beruházással kapcsolatban a telekeladás törvénytelensége csak az egyik probléma: a finanszírozással, az épület állapotával, felszereltségével is komoly gondok vannak és voltak. Ahogy Segesdi János fogalmaz: a Sportcsarnok jelenleg csupán egy „kísértetkastély”.

Jogerőre emelkedett az a bírósági ítélet, amely kimondja: semmis a szerződés, amit még az előző városvezetés kötött a beruházóval a Sportcsarnok telkére vonatkozóan – jelentette be múlt szerdai sajtótájékoztatóján Segesdi János alpolgármester. A pert még 2006. márciusában a Pest Megyei Főügyészség kezdeményezte az önkormányzat, valamint a beruházó HVB-Leasing Sport Kft. ellen, azzal a céllal, hogy megállapítást nyerjen: érvényes-e az önkormányzat és a HVB között 2005. májusában létrejött, a Sportcsarnok telkére vonatkozó adásvételi szerződés. Az ügyészség álláspontja szerint nem volt az, ugyanis az értékesítést nem előzte meg a jogszabályban ilyen esetekre előírt versenytárgyalás (ugyanezt a Közigazgatási Hivatal még 2005-ben megállapította, ám az akkori városvezetés egy másik törvényre hivatkozva nem fogadta el az ellenzék tiltakozását, és a szerződést érvényben lévőnek tekintette). Az ügyész keresetében arra kérte a bíróságot, hogy a szerződés érvénytelenségének kimondásával egyidejűleg rendelje el az eredeti állapot helyreállítását, vagyis törölje a HVB, illetve jegyezze vissza az önkormányzat tulajdonjogát. A bíróság tavaly októberben kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, de nem rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. Az ügyészség ezért fellebbezett, kérve, hogy ezirányú keresetének is adjon helyt a másodfokú bíróság. A fellebbezést most az ügyészség visszavonta, így az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Mivel ez, illetve a többi, a Sportcsarnokkal kapcsolatos szerződés egymással összefügg, a bíróság ítélete az összes megállapodásra kihat.

– Az ítélet következtében az ingatlan, illetve az épület teljes egésze a bank tulajdonában van. Amennyiben az adás-vétellel kapcsolatban bármelyik félnek problémája van, azt polgári peres úton tudja érvényesíteni; a beruházó egyébként már benyújtott egy keresetet az önkormányzat ellen – fogalmazott Segesdi János.

A Sportcsarnok esetében nem a törvénytelen telek-adásvételi szerződés volt az egyetlen probléma, hanem többek közt az is, hogy a beruházással kapcsolatos szerződést úgy kötötte meg az akkori önkormányzat, hogy a kivitelező kiválasztására nem írtak ki közbeszerzési pályázatot. A HVB-vel kötött megállapodás ráadásul rendkívül előnytelen: eszerint a város húsz évig lízingelné a Sportcsarnokot, illetve viselné a működtetési költségeket – ez együtt elérheti évente a félmilliárd forintot is, ugyanis a HVB-Leasing (ma az UniCredit csoport tagja) 2,6 milliárd forintra becsülte a létesítmény értékét. Ezen felül a futamidő végén a városnak vissza kellene vásárolnia a területet, akkori árakon. Ezek a feltételek az önkormányzat anyagi ellehetetlenüléséhez vezetnének. Ráadásul a Sportcsarnoknak 2006. őszére (azaz az önkormányzati választások idejére) el kellett volna készülnie. Ehhez képest a beruházó csupán 2007. januárjában nyújtott be használatba vételi engedély iránti kérelmet, ám később ezt is felfüggesztette. Így a
város jelenlegi vezetése – miután 2006. októberétől többször is felszólította teljesítésre az építtetőt – 2007. februárjában elállt a szerződéstől.

– Ennek köszönhetően anyagi kár az önkormányzatot nem érte, az erkölcsi kár viszont jelentős, hiszen az érdiek egy „kísértetkastélyt” látnak, amiről azt hiszik, hogy készen van, hogy az ő érdekükben épült, miközben egy átverés részesei. Ez a beruházás nem szolgált mást, minthogy bizonyos politikai érdekeket kiszolgálva, népszerűséget próbáljon biztosítani egyesek számára, még annak árán is, hogy az államháztartási vagy az önkormányzati törvényt megszegve írtak alá szerződéseket – jelentette ki Segesdi János, aki utalt arra is: a létesítmény ötlete nem az akkori szocialista városvezetésé volt, hanem az Összefogás Egyesületé, amely még 2002-ben javasolta és kidolgozta egy sportcentrum megvalósíthatósági tanulmányát. Ezt az elképzelést felkarolva az akkori vezetés tárgyalásokat kezdett a beruházás megvalósításáról.

– Noha kiderült, hogy a 2006-os választásokra ezt a projektet nem tudják lebonyolítani, a közgyűlés tiltakozása ellenére keresztülvitték az önkormányzat és a HVB-Leasing közti megállapodást, miközben több törvényt is megszegtek – hangsúlyozta Segesdi János. Az alpolgármester elmondta: a Sportcsarnok felépítésével kapcsolatos szerződéseket az önkormányzati képviselők nem ismerhették meg azok aláírását megelőzően, ráadásul az akkori polgármester által aláírt szerződéseket az üvegzseb-törvény rendelkezései ellenére előbb titkosították, majd több képviselő határozott kérésére titoktartási nyilatkozat aláírása mellett biztosítottak csak a betekintést.

– Figyelmeztettük az önkormányzatot arra, hogy szabálytalanságok sorát követi el, ennek ellenére a városvezetés ragaszkodott ahhoz, hogy végigvigye a beruházást, és sikertörténetként kommunikálta – tette hozzá az alpolgármester. Hangsúlyozta azt is: a Sportcsarnok a mai napig nem készült el, és nincs átadható állapotban.

- Több műszaki probléma is felmerült. Már az egy évvel ezelőtti bejáráson is kisebb beázásokat vettünk észre, és az eredeti megállapodásban foglaltakat sem teljesítette a beruházó: nincsenek megfelelő lelátók, a ruhatár kicsi – sorolta Segesdi János. – Mindazonáltal, amióta elálltunk a szerződéstől, keressük annak lehetőségét, hogy – olyan gazdálkodással, amely az önkormányzatot nem lehetetleníti el – ezt a létesítményt megnyissuk. A város álláspontja kezdetben az volt, hogy ha a beruházó a Sportcsarnokot használható állapotba hozza, az önkormányzat egy új megállapodás – azaz más összeg és ütemezés – keretében még a megvásárlást sem zárná ki. Ezt a bank azonnal elutasította, mivel az önkormányzat által ajánlott összeget nem tartották megfelelőnek. A tárgyalások folytatódtak, végül a bankcsoport milánói központja is jóváhagyott egy konstrukciót, amit azonban a magyar igazgatóság ennek ellenére sem fogadott el – mondta Segesdi János hozzáfűzte: mivel most már bírósági ítélet mondja ki, hogy az önkormányzatot szerződési kötelezettség nem terheli, a jövőben várhatóan megfelelő pozícióból tud majd tárgyalni a hasznosításról – persze egy esetleges megállapodás feltétele, hogy a bank visszavonja az önkormányzat elleni keresetét. A bankcsoport egyébként kérte a Sportcsarnok melletti, közel hat hektáros önkormányzati tulajdonban lévő területet is, ám a város ezt nem kívánja eladni, legfeljebb használatba adni, annak érdekében, hogy az így befolyó bevétel fedezze a Sportcsarnok működtetési költségeit. A városvezetés azt szeretné, ha ezen a közel hat hektáron – amelynek hasznosítására több érdeklődő is van - élményfürdő, konferenciák megtartására is alkalmas szálloda, egyéb szórakoztató létesítmények épülnének, amelyek üzleti alapon tudnak működni, és nemcsak a sportolni, hanem a kikapcsolódni vágyó családokat is vonzaná, amellett megoldaná a város szállásgondjait is.

– Ha az általunk teljes részletességgel kidolgozott koncepciót a bankcsoport elfogadná, akár május-június hónapban megnyílhatna a Sportcsarnok – fűzte hozzá Segesdi János, aki elmondta azt is: jelen álláspontjuk szerint évente 150 millió forintért bérelné a város a Sportcsarnok működési idejének jelentős százalékát – ennyit tenne lehetővé a költségvetés.

- Az ügy kapcsán ha vagyoni kár nem is, erkölcsi annál inkább érte az önkormányzatot, így azt is meg kell vizsgálnunk, milyen lépések vezethetnek ahhoz, hogy a jogerős bírósági ítélet birtokában akár a felelősöket, akár az esetleges károkozókat megtaláljuk – mondta az alpolgármester, aki szót ejtett a Gárdonyi Géza Általános Iskola építkezéséről is. A kivitelező jelenleg tizennégy napos csúszásban van a munkálatok tervezett állásáshoz képest, ugyanis anyagi gondokkal küzd. - Folyamatosan tárgyalunk annak érdekében, hogy ne legyenek zökkenők, és a kitűzött határidő tartható legyen – mondta Segesdi János, aki újságírói kérdésre azt is elmondta: az önkormányzat a fővállalkozó felé időben teljesítette fizetési kötelezettségeit.

Az ötös körforgalom és a Budai út közti, a két vasúti átjárót érintő útszakaszok felújításával kapcsolatban az alpolgármester kérte a lakosság és az arra közlekedők türelmét, illetve azt, hogy aki teheti, válasszon más útvonalat, hogy a munkavégzés minél zavartalanabbul folyhasson a területen.

(Érdi újság)