Olvasgatom az ingatlanadó témában megszólalókat és csak bámulom, hogy senki nem jön rá arra a csavarra, amit épp most készítenek elő. Azon is nagyon csodálkozom, hogy van aki lelkendezve örül érdiként a bevezetésnek-valószínűleg félreértésből.
Ha hihetünk a híreknek, egyedül Érden próbálták ki élesben a korrigált forgalmi-érték alapján meghatározott, ingatlanhoz köthető helyi adót lakóházak esetében. Szerintem megkérdezhették volna, hogy mi a tapasztalat, mert az van bőven.
A kormány által bevezetni kívánt adóval több gond is van.
Az első gond, amit eddig senki nem vett észre, az adó mértéke.
Vegyünk például egy 35 millió Ft-os értéken bevallott érdi ingatlant (nem véletlenül használom ezt a terminust, mert míg a valóságban, ha végigsétálunk a városban, mérget vennénk rá, hogy rengeteg ilyen értékű ingaltan van, a valóságban kevesen vallottak be ennyit az adózás szempontjából).
Jelenleg az önkormányzati adórendelet szerint (amit mellesleg még 2001-ben a helyi MSZP-sek szavazatával vezetett be az akkori polgármester) az adott ingatlan a következőképpen adózik:
Az adó alapja a korrigált forgalmi érték, ami a forgalmi érték 50%-ét jelenti. Magyarán ebben az esetben a fizetendő adó 17,5 millió X 0,45% = 78.750 Ft lenne. De csak lenne!
Ebből lejönnek a különböző kedvezmények: személyenként 20% (de maximum 50%), tehát egy átlagos, legalább egy gyermekkel rendelkező család esetén 50% kedvezmény van. Tehát marad 39.375 Ft fizetendő helyi adó.
További finomítása a rendszernek, hogy az épület és telek különválik. Ha tehát az ingatlan piaci értéke 35 millió Ft és a telek értéke önmagában 10-15 millió Ft, akkor az adó alapja a különbség (20-25 millió Ft), tehát az egészet átszámolva lecsökkenhet a helyi adó 22.500 Ft-ig. A beépített telek után nem kell adót fizetni!
Egy fős háztartás esetén és a kettőnél több gyermeket nevelőknél, ha a nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 Ft) nem haladja meg a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme, az adó kérelemre elengedhető.
Az új ingatlanadó tervezete szerint az adott ház esetében 35 millió X 0,35% =122.500 Ft adót kell majd fizetni az adott ingatlan tulajdonosának! Ez tehát mintegy 210%-os adóemelés (de a telek értéket is figyelembe véve és levonva 444% !!! ). Magyarán ötször annyi adót kell fizessen a polgár, mint eddig.
Kedvezmény akkor van, ha legalább 3 gyermek van a családban és csak a harmadik gyermektől kezdődően gyermekenként 15% kedvezmény vehető igénybe (tehát 3 gyermek esetében -122.500 X 15% = -18.375 Ft, marad fizetnivaló 104.125 Ft)
A nyugdíjasok is kell adót fizessenek. Számukra az ingatlan 10 millió Ft-ot meghaladó része adóköteles (tehát példánkban 35-10=25 millió X 0,35% = 87.500 Ft-ot kell majd fizessenek).
A helyi (építmény)adó továbbra is megmarad (a 30 millió alatti ingatlanokra is). A különbség csupán az, hogy a 30 millió fölötti ingatlanok esetében ez levonható a központi (ingatlan)adóból.
A másik gond pedig egy elvi gond.
Minden civilizált országban, ahol ilyen típusú adó van, az nem egy "büntetés" azért, mert valaki volt olyan szorgos és verejtékes munkával -esetleg hitelből- megszerzett egy ingatlant. Mindenhol egy helyi adó, amely arról szól, hogy a helyi közszolgáltatásokhoz (közvilágítás, iskolafenntartás, útkarbantartás, stb) szükséges összegeket a helyi önkormányzat úgy teremti elő, hogy a teljes összeget elosztja a háztartások között valamilyen rendező elv alapján. Mint például kicsiben a társasházaknál a közös költség.
Hogy érthetőbb legyek: ha a szolgáltatások ellátáshoz települési szinten kell mondjuk 1.000 Ft és van 10 ház (amelyben 10 család lakik), akkor azt mondja az önkormányzat: minden család 100 Ft-al járul hozzá a közös költségekhez. Ez persze egy végtelen leegyszerűsítése a kérdésnek (és nem szerepelnek benne az adórendszerünkben található differenciáló elemek-pl nm alapon vagy értékalapon, stb ), de szemléltető példának jó.
Az adó alapja ebben az esetben a ház, de nem azért, mert ezzel akarja valaki büntetni őket, hanem mert egyszerűen el kell osztani valahogy a költségeket és ezt lehet alapul venni. Lehetne persze úgy is elosztani, hogy minden egyes családtag után kell egy összeget fizetni, a piros színre festett házak kétszer annyit fizetnek, mint a kékre festettek, stb. és még sok verzió lehetséges.
Az elvi gond tehát az, hogy a kommunikációval és az alapelvek félresiklatásával az adónemről egy olyan képet alakítottak ki, amely pont a lényeget torzítja el. Ha minden igaz, a mostani rendszer szerint ("fizessenek a gazdagok!" felkiáltással) minden pénz be fog menni egy központi közös kasszába és betömködi azokat a lukakat, amelyek a korábbi évek során keletkeztek. Pl. a hatalmas méretűre duzzadt külföldi adósságtörlesztés lesz belőle.
Tehát a nagy kérdés az, hogy mire megy el a befizetett adó?
Míg helyben valóban az ingatlanhoz, az adót befizető családokhoz kötődő dolgokra költik (útépítés, közterület-fenntartás, közvilágítás, stb), addig a központilag beszedett és elköltött adó egy nagyon távolba vesző cél érdekében történik.